Goldziher Ignác Emlékoldal

Az iszlámkutató

„Az iszlámtudományok vitathatatlan mestere”

Goldziher érdeklődésének homlokterében minden kétséget kizáróan az iszlám állt. Ő volt az, aki az orientalisztikában először foglalkozott az iszlámmal, mint önálló szakterülettel, beemelve azt a modern kutatások körébe. Munkássága kiterjedt az iszlám minden jelentős aspektusára, s eredményeit nagy hatású könyvekben és cikkekben tárta a világ elé.

A kairói Haszan szultán mecset

Első átfogó műve, az 1881-ben megjelent magyar nyelvű Az iszlám hat fejezetének nagy ívű tematikája már csírájában tartalmazza későbbi meghatározó jelentőségű német nyelvű műveinek alapgondolatait a sivatagban kialakult vallás jellegzetességeit, az iszlám hagyományaira, azaz a hadísz-tudományra vonatkozó nézeteit, a szentek kultuszával, ill. a más vallásoknak az iszlámra gyakorolt hatásával kapcsolatos elképzeléseit. Ugyanitt kitért a muszlim építészet és a vallás kapcsolatára, illetve szót ejtett az iszlám és a tudomány viszonyáról is.

Goldziher Ignác iszlámmal és azon belül a hadísz-tudománnyal foglalkozó kiemelkedő műve az 1889-90-ben két kötetben megjelent Muhammedanische Studien

REAL hivatkozás

Műveinek meghatározó jellegzetessége a kéziratos arab források alapos ismerete, amelyre támaszkodott, s amelyből bőven idézve tudta alátámasztani gondolatait. Ezek értéke az ő korában, amikor a szövegkiadások még csak elvétve voltak elérhetőek, különösen nagy jelentőségű volt. Rendkívül jól ismerte a már nyomtatásban is elérhetővé vált arab nyelvű vallástudományi irodalmat is, amelyből saját gondolatait számos adattal tudta alátámasztani, ezzel is elősegítve, hogy művei időtállóak maradjanak.

Ehhez hozzájárult az is, hogy felhasználta korának legmodernebb vallástudományi ismereteit, s nem zárkózott el a keresztény és iszlám reformmozgalmaktól sem, megismerve azok új fejleményeit. Kora bölcsész- és társadalomtudományának eredményeit és módszertanát magabiztosan használta kritikai elemzéseiben, különös tekintettel a szakterületébe általa bevezetett történeti és összehasonlító módszerekre.

A muszlim jogtudomány egy speciális ágával foglalkozó 1884-ben Lipcsében megjelent műve jól tükrözi a kéziratos források alapos ismeretét

REAL hivatkozás

Az iszlámmal foglalkozó fő műveiben több súlyponti kérdést vizsgált részletesen, a jogtudományt, a hadísz-tudományt, a Korán-magyarázatok iskoláit, a szentek kultuszát, illetve az egyes vallási irányzatokat és mozgalmakat. Ezekhez a témakörökhöz kapcsolódóan több kéziratot is kiadott, például a matuzsálemi kort megélt hagyományozók életrajzát, a nyugati iszlám utolsó nagy dinasztiájának, az Almohádoknak a teológiai kézikönyvét, vagy az iszmáilita ezoterikus vallástudomány ellen írt XI. századi vitairatot. Több írásában foglalkozott a síitákkal is, ami az ő korában szintén ritkaságszámba ment az európai orientalisztikában, illetve külön tanulmányt szentelt a spanyolországi és a keleti iszlám összehasonlításának, amelyben először mutatott rá arra, hogy a spanyolországi iszlám civilizáció fejlődésében milyen meghatározóak voltak a keletről származó ismeretek. Figyelemre méltóan tág teret szentelt a népi iszlám és egyéb szerteágazó témák tanulmányozásának is.

Goldziher Ignác gyakran foglalkozott műveiben a népi vallásossággal

Goldziher bibliográfiai adatbázis

Kapcsolódó hivatkozások

A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek

A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval

Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből 6/4 (1877)

Abhandlungen zur arabischen Philologie, II. Das Kitâb al-mu`ammarîn des Abû Ḥâtim al-Siǧistânî

Brill, Leiden (1899)

Abu Abdallah el-Kuraschi

Zeitschrift des Deutschen Palaestina-Vereins 19 (1896) 52-54

Athar

Enzyklopaedie des Islām. Hrsg. M. Th. Houtsma et al. Leiden, Brill, Band 1. (1913) 525

Aus dem mohammedanischen Heiligenkultus in Ägypten

Globus 71 (1897) 233-240

Az egyiptomi iszlám

Egyiptom: tanulmánykönyv a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi-Minisztérium által 1896. jan. és febr. havában a tanárok számára rendezett tanulmányútról, szerk. Kőrösi László, Budapest, Pátria, 1899, 253-273

Hasznos volt a bejegyzés?

Ossza meg ismerőseivel is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó tartalom

Goldziher Ignác Emlékoldal

A család

„Édesatyámnak szülei emléke valóságos vallási kultusz tárgya volt.” Goldziher Ignác (1850–1921) felmenői, a Goldzieher család tagjai Toledóban, majd Hamburgban kereskedtek....

Magyar tanulmányok

„A csodagyerek” A puritán vallásosság és a zsidó tudományok iránti elkötelezettség szellemében nevelkedett gyermek Goldziher hamar kitűnt társai közül. Már...
tantestület

A Hitközség Titkára

„Mégis találtam törekvéseimnek megfelelő működési területet. A zsidó hitközség iskolaügyét” Goldziher Ignác még csak 21 éves volt, amikor 1871-ben a...
Geniza KA 227 részlet

A zsidó tudományok művelője

„Legbuzgóbb mívelői egyikét lelné bennem a zsidó irodalom” Az arabisztika és iszlámtudomány mellett a zsidósággal foglalkozó tudomány is sokat köszönhet...

Az akadémikus

„Hírt, tisztességet, becsületet szerzett a magyar tudománynak” Goldziher Ignác fiatalon került kapcsolatba a Magyar Tudományos Akadémiával, és összehasonlítva egyetemi karrierjével,...
Hebron

Az arabista

„Idealizmussal műveljük a tudományt” Goldziher Ignác több mint 900 tételt számláló munkássága rendkívül szerteágazó volt, azonban érdeklődésének homlokterében az arabisztika...
selyemut_009

Keresés, kutatás

További gyűjteményeink

Tekintse meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ további tematikus weboldalait is! A gyűjtemény darabjait virtuális kiállítások segítségével ismerheti meg, melyek oktatási célra is jól hasznosíthatóak.