Goldziher Ignác Emlékoldal
Az arabista
„Idealizmussal műveljük a tudományt”
Goldziher Ignác több mint 900 tételt számláló munkássága rendkívül szerteágazó volt, azonban érdeklődésének homlokterében az arabisztika és az iszlámtudományok álltak. Mindkét szakterületet egyaránt magas szinten művelte, sőt az utóbbit az ő kutatásai alapozták meg Európában, ahol korábban a pusztán filológiai megközelítés volt a jellemző. Szorosabban vett arabisztikai tárgyú írásain belül nyelv- és irodalomtudományi érdeklődése volt a meghatározó, de jelentős írásokkal gazdagította a történettudományt sőt a földrajztudományt is.
- Frissítve: 2021. november 06.
- 15:47
Első nagyobb szabású írásainak témája a nyelvtudomány volt. Ezen belül mindig is érdekelte az etimológia és ezzel a kérdéskörrel foglalkozó kutatásait nemcsak nagyobb lélegzetű, idegen nyelvű cikkekben publikálta, hanem élete végéig szívesen foglalkozott a magyar nyelv keleti eredetű szavaival, összehasonlító sémi nyelvészettel, ill. zsidó arab szövegekkel.
Nyelvtudományi írásai sorában meghatározó jelentőségű volt az arab nyelvtudomány történetéről csak magyar nyelven publikált átfogó műve, amelyhez hasonló azóta sem született az európai arabisztikában. Goldziher nemcsak az irodalmi arab nyelven rendelkezett rendkívüli olvasottsággal, hanem jól ismerte a beszélt nyelvek és nyelvjárások egy részét is. Így érthető, hogy cikkeiben előszeretettel foglalkozott a nyelvi hibákkal, ill. a nyelvjárásokkal.
Goldziher nagyszerű áttekintéssel rendelkezett a legkülönfélébb témákat illetően, így az arab irodalom átfogó történetét is több hosszabb írásában örökítette meg.
Goldziher Ignác Bosznia-Hercegovina annektálása után, 1908-ban kapott megbízást arra, hogy írja meg az arab irodalom történetét a kezdetektől a XIX. század végéig középiskolai tankönyvként az új tartományok muszlim diákjai számára.
REAL-EOD hivatkozás
Az irodalmon belül különösen foglalkoztatta a költészet, elsősorban a pogánykor, ill. az iszlám korai korszakának költészete, amely érdeklődés terméke a mindkét korban élt Hutaj’a nevű költő gyűjteményes kötetének kritikai kiadása.
Irodalomelméleti munkásságának összegzését jelentő tanulmányában, amely több megfogalmazásban jelent meg magyarul és németül, s amelyben a pogány arabok költészetét elemezte, rávilágított annak mágikus eredetére.
Történelmi és irodalmi érdeklődését egyesítette a történettudománnyal foglalkozó korai dolgozatában. Történeti témájú írásai között egyaránt találunk átfogó tanulmányokat, valamint különböző korszakokkal foglalkozó műveket a sémi népek, ill. Arábia régi történetétől kezdve a modern korszakokig.
Földrajzi témájú művei közül kiemelkedik az irodalmi és földrajzi ismeretek szintetizálására törekvő cikke, amelyben az irodalomból ismert hőshöz, Antarhoz kapcsolódó földrajzi neveket elemzi. Időről időre beszámolt a térségben zajló régészeti feltárásokról is, s két térkép nomenklatúrájának az elkészítését is magára vállalta.
A fentieken kívül számos kisebb műve született, ill. több mint 200 recenziót is írt, amelyek egyrészt szerteágazó érdeklődéséről, másrészt feszített munkatempójáról tanúskodnak
Bibliográfiai adatbázis hivatkozás
Kapcsolódó hivatkozások
A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek
ʽAlî Bâschâ Mubârak, al-Ḫiṭaṭ al-Tawfîqiyya al-ǧadîda li-Miṣr al-Qâhira wa-mudunihâ al-qadîma wa-l-šahîra (Bûlâq, 1306 [1888])
Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 4 (1890) 347-352
Magyar Nyelv 3 (1907) 383
Budapest, Kogutowicz, 1896
Budapesti Szemle 88 (1896) 161-194
Budapesti Szemle 30 (1882) 234-265.
Nyelvtudományi Közlemények 12 (1875) 221–256
Hasznos volt a bejegyzés?
Ossza meg ismerőseivel is!
Kapcsolódó tartalom
