Goldziher Ignác Emlékoldal

Az arabista

„Idealizmussal műveljük a tudományt”

Goldziher Ignác több mint 900 tételt számláló munkássága rendkívül szerteágazó volt, azonban érdeklődésének homlokterében az arabisztika és az iszlámtudományok álltak. Mindkét szakterületet egyaránt magas szinten művelte, sőt az utóbbit az ő kutatásai alapozták meg Európában, ahol korábban a pusztán filológiai megközelítés volt a jellemző. Szorosabban vett arabisztikai tárgyú írásain belül nyelv- és irodalomtudományi érdeklődése volt a meghatározó, de jelentős írásokkal gazdagította a történettudományt  sőt a földrajztudományt  is.

Hebron

Első nagyobb szabású írásainak témája a nyelvtudomány volt. Ezen belül mindig is érdekelte az etimológia és ezzel a kérdéskörrel foglalkozó kutatásait nemcsak nagyobb lélegzetű, idegen nyelvű cikkekben publikálta, hanem élete végéig szívesen foglalkozott a magyar nyelv keleti eredetű szavaival, összehasonlító sémi nyelvészettel, ill. zsidó arab szövegekkel.

Nyelvtudományi írásai sorában meghatározó jelentőségű volt az arab nyelvtudomány történetéről csak magyar nyelven publikált átfogó műve, amelyhez hasonló azóta sem született az európai arabisztikában. Goldziher nemcsak az irodalmi arab nyelven rendelkezett rendkívüli olvasottsággal, hanem jól ismerte a beszélt nyelvek és nyelvjárások egy részét is. Így érthető, hogy cikkeiben előszeretettel foglalkozott a nyelvi hibákkal, ill. a nyelvjárásokkal.

Goldziher nagyszerű áttekintéssel rendelkezett a legkülönfélébb témákat illetően, így az arab irodalom átfogó történetét is több hosszabb írásában örökítette meg. 

Goldziher Ignác Bosznia-Hercegovina annektálása után, 1908-ban kapott megbízást arra, hogy írja meg az arab irodalom történetét a kezdetektől a XIX. század végéig középiskolai tankönyvként az új tartományok muszlim diákjai számára.

REAL-EOD hivatkozás

Az irodalmon belül különösen foglalkoztatta a költészet, elsősorban a pogánykor, ill. az iszlám korai korszakának költészete, amely érdeklődés terméke a mindkét korban élt Hutaj’a nevű költő gyűjteményes kötetének kritikai kiadása.

Irodalomelméleti munkásságának összegzését jelentő tanulmányában, amely több megfogalmazásban jelent meg magyarul és németül, s amelyben a pogány arabok költészetét elemezte, rávilágított annak mágikus eredetére.

Történelmi és irodalmi érdeklődését egyesítette a történettudománnyal foglalkozó korai dolgozatában. Történeti témájú írásai között egyaránt találunk átfogó tanulmányokat, valamint különböző korszakokkal foglalkozó műveket a sémi népek, ill. Arábia régi történetétől kezdve a modern korszakokig.

Földrajzi témájú művei közül kiemelkedik az irodalmi és földrajzi ismeretek szintetizálására törekvő cikke, amelyben az irodalomból ismert hőshöz, Antarhoz kapcsolódó földrajzi neveket elemzi. Időről időre beszámolt a térségben zajló régészeti feltárásokról is, s két térkép nomenklatúrájának az elkészítését is magára vállalta.

A fentieken kívül számos kisebb műve született, ill. több mint 200 recenziót is írt, amelyek egyrészt szerteágazó érdeklődéséről, másrészt feszített munkatempójáról tanúskodnak

Bibliográfiai adatbázis hivatkozás

Hebron
Goldzihert különösen foglalkoztatta a Szentföld régészete. A zsidó vallásban és az iszlámban egyaránt tisztelt hebroni pátriárkák sírjáról írt tanulmányához tartozó kép haláláig szobája falát díszítette. MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher/142/102

Kapcsolódó hivatkozások

A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek

ʽAlî Bâschâ Mubârak, al-Ḫiṭaṭ al-Tawfîqiyya al-ǧadîda li-Miṣr al-Qâhira wa-mudunihâ al-qadîma wa-l-šahîra (Bûlâq, 1306 [1888])

Recenzált szerző: ʿAlī Mubārak, bāšā

Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes 4 (1890) 347-352

[A “kenyér botjának eltörése”, a fogaknak fejérséggel való megverése]

Magyar Nyelv 3 (1907) 383

A Khalifatus 945-ig Kr. u.

Budapest, Kogutowicz, 1896

A Mahdi országából

Budapesti Szemle 88 (1896) 161-194

A muhammedán közvéleményről

Budapesti Szemle 30 (1882) 234-265.

A nap és a hold nevei a sémi nyelvekben

Nyelvtudományi Közlemények 12 (1875) 221–256

Hasznos volt a bejegyzés?

Ossza meg ismerőseivel is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó tartalom

Goldziher Ignác Emlékoldal

A család

„Édesatyámnak szülei emléke valóságos vallási kultusz tárgya volt.” Goldziher Ignác (1850–1921) felmenői, a Goldzieher család tagjai Toledóban, majd Hamburgban kereskedtek....

Magyar tanulmányok

„A csodagyerek” A puritán vallásosság és a zsidó tudományok iránti elkötelezettség szellemében nevelkedett gyermek Goldziher hamar kitűnt társai közül. Már...
tantestület

A Hitközség Titkára

„Mégis találtam törekvéseimnek megfelelő működési területet. A zsidó hitközség iskolaügyét” Goldziher Ignác még csak 21 éves volt, amikor 1871-ben a...
Geniza KA 227 részlet

A zsidó tudományok művelője

„Legbuzgóbb mívelői egyikét lelné bennem a zsidó irodalom” Az arabisztika és iszlámtudomány mellett a zsidósággal foglalkozó tudomány is sokat köszönhet...

Az akadémikus

„Hírt, tisztességet, becsületet szerzett a magyar tudománynak” Goldziher Ignác fiatalon került kapcsolatba a Magyar Tudományos Akadémiával, és összehasonlítva egyetemi karrierjével,...
Goldziher Ignác 1910 körül

Az egyetemi oktató

„A sémi nyelvek jeles tanára” Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter már 1868-ban meglátta Goldziherben a későbbi egyetemi tanárt, ám...
selyemut_009

Keresés, kutatás

További gyűjteményeink

Tekintse meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ további tematikus weboldalait is! A gyűjtemény darabjait virtuális kiállítások segítségével ismerheti meg, melyek oktatási célra is jól hasznosíthatóak.