Goldziher Ignác Emlékoldal
Utóélet
„…Oly nevet hagyott maga után, hogy még mindig dicsérettel szólnak róla”
Goldziher Ignác 1921-ben bekövetkezett halála után is megmaradt szakterülete meghatározó egyéniségének, és máig az egyik legnagyobb hatású európai szaktekintélyének. Ezt mi sem tükrözi jobban, mint műveinek szinte folyamatos újra és újra történő kiadása, fordítása, illetve az azokra mind a mai napig történő hivatkozások.
- Frissítve: 2021. november 06.
- 15:51
Könyvei és jelentősebb cikkei a nagy európai nyelvek mellett megjelentek arabul és héberül is, de a fordítások közül nem hiányzik például a török, a perzsa, az urdu, sőt az indonéz sem. Munkásságán kívül személye, a zsidó tudományosságba való beágyazottsága, de magyarsága is folyamatosan az érdeklődés homlokterében állt és áll.
A Rabbiképző ötven éves jubileumára 1927-ben kiadott Emlékkönyvben Heller Bernát írt hosszú méltatást Goldziherről.
REAL hivatkozás
Halálakor nemcsak a magyar sajtóban jelentek meg visszaemlékezések, hanem a nemzetközi tudományos közvélemény is fejet hajtott előtte, amikor több jeles tudományos folyóiratban jelent meg az életművét értékelő írás neves arabisták tollából.
Az 1950-es évek után egyre inkább tért hódított az angol mint tudományos nyelv, ezért sorra jelentek meg fordításban egykor német nyelven publikált nagy művei, amelyek a prófétai hagyományokról, az iszlám jogról, a Korán kommentárokról szólnak, illetve az iszlám történetét összefoglaló Vorlesungen.
Számos eredetileg csak magyar nyelven írt munkája jelent meg angol vagy német fordításban. Ezek témája felöleli az arab irodalom történetét, a spanyolországi arab civilizációt, az arab nyelvtudomány történetét, és az általa keletről hozott könyvekkel kapcsolatos tanulmányát.
Nagy érdeklődés fogadta hat kötetben 1967 és 1973 között megjelent összegyűjtött idegennyelvű cikkeit épp úgy, mint az 1995-ben megjelent két kötetes magyar nyelvű cikkválogatást, ami jól tükrözi Goldziher máig tartó tudományos jelentőségét.
A Goldziher-szoba 1933-as megnyitását lelkesen üdvözölte a korabeli sajtó.
REAL-MS hivatkozás
Goldziher Ignác levelezése és kéziratai 1926-ban kerültek a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába. A levelezés kutatása és publikálása már a Goldziher-szoba 1933-as megnyitása után megindult és ennek eredményeként számos kötet jelent meg a világ különböző pontjain.
A Goldziher Könyvtár
Külső hivatkozás – nli.org
Könyvtárát, amelyben megtalálható mind a korabeli nyugati szakirodalom mind az addig megjelent arab nyelvű források, már korábban megvásárolta az újonnan alapított Jeruzsálemi Héber Egyetem. Goldziher könyvtára – amely a mai Izraeli Nemzeti Könyvtár Iszlám és Közel-Kelet Gyűjteménye alapjául szolgált – 1924 szeptemberében nyílt meg ünnepélyesen a nagyközönség előtt és szolgálja ma is a kutatókat.
Születésének és halálának jeles évfordulóiról rendszeresen konferenciákon és kötetekben emlékeznek meg a tudósok szerte a világon.
Goldziher Ignác születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Nyelvtudományi Társaság által rendezett kongresszust az MTA ünnepi összes ülésén tartott megemlékezés zárta.
REAL-MS hivatkozás
Kapcsolódó hivatkozások
A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek
Budapest oriental reprints. Series A (7-8). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára : Kőrösi Csoma Társaság, Budapest. ISBN 963-7302-92-1
Hasznos volt a bejegyzés?
Ossza meg ismerőseivel is!
Kapcsolódó tartalom
