Goldziher Ignác Emlékoldal
Az iszlámkutató
„Az iszlámtudományok vitathatatlan mestere”
Goldziher érdeklődésének homlokterében minden kétséget kizáróan az iszlám állt. Ő volt az, aki az orientalisztikában először foglalkozott az iszlámmal, mint önálló szakterülettel, beemelve azt a modern kutatások körébe. Munkássága kiterjedt az iszlám minden jelentős aspektusára, s eredményeit nagy hatású könyvekben és cikkekben tárta a világ elé.
- Frissítve: 2021. november 06.
- 15:48
Első átfogó műve, az 1881-ben megjelent magyar nyelvű Az iszlám hat fejezetének nagy ívű tematikája már csírájában tartalmazza későbbi meghatározó jelentőségű német nyelvű műveinek alapgondolatait a sivatagban kialakult vallás jellegzetességeit, az iszlám hagyományaira, azaz a hadísz-tudományra vonatkozó nézeteit, a szentek kultuszával, ill. a más vallásoknak az iszlámra gyakorolt hatásával kapcsolatos elképzeléseit. Ugyanitt kitért a muszlim építészet és a vallás kapcsolatára, illetve szót ejtett az iszlám és a tudomány viszonyáról is.
Goldziher Ignác iszlámmal és azon belül a hadísz-tudománnyal foglalkozó kiemelkedő műve az 1889-90-ben két kötetben megjelent Muhammedanische Studien
REAL hivatkozás
Műveinek meghatározó jellegzetessége a kéziratos arab források alapos ismerete, amelyre támaszkodott, s amelyből bőven idézve tudta alátámasztani gondolatait. Ezek értéke az ő korában, amikor a szövegkiadások még csak elvétve voltak elérhetőek, különösen nagy jelentőségű volt. Rendkívül jól ismerte a már nyomtatásban is elérhetővé vált arab nyelvű vallástudományi irodalmat is, amelyből saját gondolatait számos adattal tudta alátámasztani, ezzel is elősegítve, hogy művei időtállóak maradjanak.
Ehhez hozzájárult az is, hogy felhasználta korának legmodernebb vallástudományi ismereteit, s nem zárkózott el a keresztény és iszlám reformmozgalmaktól sem, megismerve azok új fejleményeit. Kora bölcsész- és társadalomtudományának eredményeit és módszertanát magabiztosan használta kritikai elemzéseiben, különös tekintettel a szakterületébe általa bevezetett történeti és összehasonlító módszerekre.
A muszlim jogtudomány egy speciális ágával foglalkozó 1884-ben Lipcsében megjelent műve jól tükrözi a kéziratos források alapos ismeretét
REAL hivatkozás
Az iszlámmal foglalkozó fő műveiben több súlyponti kérdést vizsgált részletesen, a jogtudományt, a hadísz-tudományt, a Korán-magyarázatok iskoláit, a szentek kultuszát, illetve az egyes vallási irányzatokat és mozgalmakat. Ezekhez a témakörökhöz kapcsolódóan több kéziratot is kiadott, például a matuzsálemi kort megélt hagyományozók életrajzát, a nyugati iszlám utolsó nagy dinasztiájának, az Almohádoknak a teológiai kézikönyvét, vagy az iszmáilita ezoterikus vallástudomány ellen írt XI. századi vitairatot. Több írásában foglalkozott a síitákkal is, ami az ő korában szintén ritkaságszámba ment az európai orientalisztikában, illetve külön tanulmányt szentelt a spanyolországi és a keleti iszlám összehasonlításának, amelyben először mutatott rá arra, hogy a spanyolországi iszlám civilizáció fejlődésében milyen meghatározóak voltak a keletről származó ismeretek. Figyelemre méltóan tág teret szentelt a népi iszlám és egyéb szerteágazó témák tanulmányozásának is.
Goldziher Ignác gyakran foglalkozott műveiben a népi vallásossággal
Goldziher bibliográfiai adatbázis
Kapcsolódó hivatkozások
A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek
A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval
Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből 6/4 (1877)
Abhandlungen zur arabischen Philologie, II. Das Kitâb al-mu`ammarîn des Abû Ḥâtim al-Siǧistânî
Brill, Leiden (1899)
Zeitschrift des Deutschen Palaestina-Vereins 19 (1896) 52-54
Enzyklopaedie des Islām. Hrsg. M. Th. Houtsma et al. Leiden, Brill, Band 1. (1913) 525
Globus 71 (1897) 233-240
Egyiptom: tanulmánykönyv a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi-Minisztérium által 1896. jan. és febr. havában a tanárok számára rendezett tanulmányútról, szerk. Kőrösi László, Budapest, Pátria, 1899, 253-273
Hasznos volt a bejegyzés?
Ossza meg ismerőseivel is!