Goldziher Ignác Emlékoldal
Külföldi tanulmányok
„A kis sejk”
Az 1867-es kiegyezés egyben a magyar zsidóság emancipációjának éve is volt. Az 1867. évi XVII. törvénycikk, ill. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter felvilágosult politikája – az egyetemi intrikák ellenére – lehetővé tette Goldziher számára, hogy az érettségi után állami ösztöndíjjal külföldi egyetemen tanuljon tovább.
- Frissítve: 2021. november 06.
- 15:49
Eötvössel való találkozásainak élménye Goldzihert élete végéig elkísérte, de a miniszterre is nagy hatást tett az ifjú tudósjelölt, s benne „a szemita nyelvek jeles tanárát” várta, s így ösztöndíjának folyósítása ügyében személyesen intézkedett és később is figyelemmel kísérte Goldziher külföldi tanulmányait.
Ilyen előzmények után kezdhette meg Goldziher 1868 őszén egyetemi tanulmányait a Berlini Egyetemen, ahol tanárai E. Rödiger, F. H. Dieterici, T. Haarbrücker és J. G. Wetzstein voltak. Az egyetem mellett a Veitel-Heine Intézetben nagy hatást tettek rá M. Steinschneider zsidó filozófiáról és a zsidó arab irodalomról szóló előadásai. Bár a Berlinben töltött év alatt alapozta meg a későbbi alkotásaihoz szükséges ismereteit, a következő évtől már Lipcsében folytatta tanulmányait, ahol hamarosan a „nagy sejk”, azaz a korszak meghatározó arabista professzora, H. L. Fleischer mellett, a hallgatók körében kiérdemelte a „kis sejk” megszólítást. Arab nyelvi tanulmányai mellett érdeklődése már ekkor az iszlám történelme, eszméi és jogrendszere felé fordult. Fleischer többi tanítványával kötött barátsága pedig egész életén végigkísérte.
Képgaléria - 19 kép
Eötvös kérésének megfelelően már 1870-ben doktorált, de továbbra is folytatta tanulmányait, mohón szívta magába és jegyzetelte a szakirodalmat és kivonatolta a Lipcsében található arab kéziratokat, mígnem 1871 tavaszán Leidenbe utazott, hogy ott egy fél évig a leideni egyetemen hallgasson előadásokat, ill. tanulmányozza a Legatum Warnerianum arab kéziratait és nyomtatott könyveit. Ennek révén tett szert széleskörű olvasottságára, amelynek később is sokan csodálattal adóztak. 1871 októberétől már a bécsi udvari könyvtár arab kéziratait tanulmányozta, ahonnan 1872. február végén tért vissza.
Képgaléria - 10 kép
1873. szeptember 15-én kezdte meg keleti tanulmányútját a kultuszminisztérium ösztöndíjával, amelynek során először Damaszkuszban töltött néhány hónapot, magának sok barátot szerezve a bazárban, majd egy rövid jeruzsálemi és holt-tengeri kitérő után Kairóba ment, ahol nemcsak a könyvtárat látogatta rendszeresen, hanem hamarosan engedélyt kapott arra, hogy nem muszlimként is részt vehessen a szunnita iszlám egyik fellegvára, a világhírű Azhar-mecset óráin. Ennek a felhőtlen boldogságban, intenzív tanulással telt időszaknak édesapja súlyos betegségének híre vetett véget 1874 elején. Az elkövetkező időben az Egyiptomban vásárolt és az Akadémia, ill. saját maga számára hazavitt ládányi arab forrásmunka tartotta benne az erőt.
Képgaléria - 28 kép
Kapcsolódó hivatkozások
A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek
Egyiptom: tanulmánykönyv a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi-Minisztérium által 1896. jan. és febr. havában a tanárok számára rendezett tanulmányútról, szerk. Kőrösi László, Budapest, Pátria, 1899, 253-273
Jelentés a M. T. Akadémia Könyvtára számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdaviszonyokra keleten
Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből 4/5 (1874) 42 old.
Részletek Goldziher Ignác Damaszkuszban tett tanulmányútja során írt jegyzetfüzetéből
Kézirat. Lelőhely: MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 1873
Részletek Goldziher Ignác európai tanulmányútja során írt jegyzetfüzetéből (1869-1872)
Kézirat. Lelőhely: MTA KIK Keleti Gyűjtemény, Goldziher 1869–1872
Leipzig: List und Franke, 1870
Hasznos volt a bejegyzés?
Ossza meg ismerőseivel is!
Kapcsolódó tartalom
