Goldziher Ignác Emlékoldal
A zsidó tudományok művelője
„Legbuzgóbb mívelői egyikét lelné bennem a zsidó irodalom”
Az arabisztika és iszlámtudomány mellett a zsidósággal foglalkozó tudomány is sokat köszönhet Goldzihernek. Egy 13. századi héber lexikográfusról (Tanhum ha-Jerusalmi) szóló munkával doktorált 1870-ben Lipcsében. Ifjúkorában erősen foglalkoztatta a zsidóság-tudomány, ami akkoriban alig volt elválasztható a zsidó vallási reform problematikájától. Bár az 1880-as években fokozatosan elhidegült ezektől a stúdiumoktól, nem fordított hátat nekik.
- Frissítve: 2021. november 06.
- 15:45
Goldziher érdeklődésének homlokterében mindvégig a közel-keleti (elsősorban a sémi eredetű) népek széles értelemben vett kultúrtörténete – a mitológiától a társadalmi intézményekig, a filozófiától a folklórig –, kultúráik fejlődésének dinamizmusa és egymásra hatásai álltak. A zsidóság és az iszlám közötti strukturális hasonlóságok, a középkori keleti zsidóságnak az arab nyelvi és iszlám társadalmi-kulturális közeg táplálta művelődése gazdag anyagot kínált érdeklődése számára.
Első jelentős könyvében (1876) a héber mitológiát és az óizraeli vallás fejlődését tárgyalja. E – jogos kritikákkal is illetett – könyv előrevetíti szemléletének és termékenynek bizonyult kutatási módszereinek nem egy fontos elemét.
Goldziher első könyve 1876-ban jelent meg a neves lipcsei Brockhaus cég kiadásában, Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwickelung címmel
MTA KIK Keleti Gyűjtemény 752.546
1887–88-ban tág perspektívájú, népszerűnek szánt előadássorozatban tekinti át a zsidó vallás- és eszmetörténet „haladó” csomópontjait. E munkája A zsidóság lényege és fejlődése címen több kiadást ért meg, halála után a Népszerű zsidó könyvtár sorozat tagjaként jelent meg. Vallási reform-elképzeléseiben pietisztikus ideálok ötvöződnek a történeti fejlődésbe és a tudományos kritika transzformatív erejébe vetett hittel. Effajta eszményei és reményei számára, melyekre zsidó környezete kevéssé volt fogékony, idővel csak az iszlám és az iszlámtudomány nyújtott egy bizonyos távlatot.
Arabisztikai és iszlámtudományi munkái is sok összehasonlító judaisztikai anyagot tartalmaznak. A zsidó diszciplináktól már jócskán eltávolodva, 1900-tól (Kaufmann Dávid halála után) átveszi a zsidó vallásfilozófia oktatását a budapesti Rabbiképző Intézetben, és egy reprezentatív németországi kézikönyv-sorozat számára tömören megírja a középkori arab és zsidó filozófia történetét.
A kötet megjelenéséhez számos levél kapcsolódik a Goldziher levelezésből
Egy évtizeden keresztül közli kisebb arab-zsidó tárgyú filológiai kutatásait. Ezekben, s számos más cikkében is, a – nagyrészt jóvoltából – az Akadémiához került Kaufmann-kéziratgyűjtemény Geniza-darabjait is hasznosítja. Elsőként kutatja ezt az anyagot, és ismeri fel benne a nem-irodalmi, „hétköznapi” dokumentumok forrásértékét is. A gyűjtemény más kéziratait rabbiképzős hallgatóival dolgoztatja fel disszertációul. Párizsi kéziratból maga ad ki fontos középkori zsidó vallásfilozófiai munkát (1907). Bahya ibn Paquda 11. századi valláserkölcsi művének (Hovot ha-levavot) – Goldziher kedvenc épületes olvasmánya gyerekkorától kezdve – arab eredetijét pedig külföldi tanítványa adja ki (1912).
Kapcsolódó hivatkozások
A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek
A zsidóság lényege és fejlődése, 1-2. I-VI. rész [VI. Az ujkori vallástudomány]
Budapest: Népszerű zsidó könyvtár, 1922-23
Magyar Zsidó Szemle 3 (1886) 1-8
Jewish Quarterly Review 14/4 (1902) 719-736
Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes (WZKM) 3 (1889) 77-85
Allgemeine Geschichte der Philosophie, Berlin, Leipzig [etc.], Teubner, 1913, 2., vermehrte und verbesserte Auflage 1913, 301-337 (Die Kultur der Gegenwart, hrsg. Paul Hinneberg, Teil 1.5)
Abhandlungen der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse NF 9/1 Berlin, Weidmannsche Buchhandlung,1907
Hasznos volt a bejegyzés?
Ossza meg ismerőseivel is!