Goldziher Ignác Emlékoldal
Nemzetközi kapcsolatok
„Válaszoljon minden levélre … és tartson előadást az orientalista kongresszusokon”
A hazáját semmilyen csábító külföldi álláslehetőség kedvéért el nem hagyó Goldziher számára rendkívül fontos volt a kapcsolattartás tudós kollégáival szerte a világon, akik közül sokkal meghitt barátságot ápolt. A kapcsolattartás két formáját, a levelezést és a nemzetközi kongresszusokon való részvételt ő maga is aktívan művelte és erre tanítványait is biztatta.
- Frissítve: 2023. január 31.
- 15:06
Mintegy 13500 levelet tartalmazó tudományos levelezése során, amely mélysége és szerteágazó volta miatt messze kiemelkedik a 19. század végi és 20. század eleji tudós levelezések sorából, több mint 1600 emberrel állt kapcsolatban, közülük hússzal egyenként száznál több levelet váltva. Tudós kollégái gyakran fordultak hozzá tanácsért, iránymutatásért, s Goldziher az általa kapott levelekre fáradhatatlanul, postafordultával válaszolt. E levelekből az is megfigyelhető, hogyan váltak a kollégákból meghitt barátok. A német és magyar nyelvű levelek mellett megtalálhatóak itt francia, angol, héber, arab, olasz és jiddis írások is.
1883-tól haláláig – ha a körülmények ezt lehetővé tették – rendszeresen részt vett nemcsak az orientalisták, hanem a vallástörténészek nemzetközi kongresszusain is. Ilyenkor rendszerint ő volt a társaság középpontja és finom, soha nem sértő elmésségével a társalgás irányítója. Itt érte az egyik legnagyobb kitüntetés is, amikor 1889-ben az orientalisták stockholmi kongresszusán megkapta a kongresszus nagy aranyérmét, majd II. Oszkár személyesen tűzte mellére a Vasa-rend lovagkeresztjét is.
VIII. Nemzetközi Orientalista Kongresszus
Külső hivatkozás
Az egyetemi munkásságának 40. évfordulója előtt tisztelgő, Strassburgban 1912-ben megjelent kötet előszavában az idősebb kortárs, T. Nöldeke magasztalta Goldziher páratlan tudását az arabisztika és iszlámtudományok terén.
Az Aberdeen-i és a Cambridge-i egyetem díszdoktori címet adományozott neki, ill. több akadémia választotta külső tagjának. Ezek közül meg kell említeni a bajor, a brit, a dán, a holland, az orosz, a porosz és a spanyol akadémiákat. Tagjai közé választotta a párizsi Société Asiatique, a kalkuttai Asiatic Society, a kairói Institut d’Égypte, az American Oriental Society, a helsinki Finnugor Társaság és a stockholmi Vallástörténeti Társaság is.
Szakértelmére a világ sok részén számítottak. Halála után érkezett a perzsa kormány levele, amelyben az ő segítségét kérték a perzsa államvallás történetének a megírásához. A visszaemlékezések ugyanakkor kiemelik e világhírű tudós megértő türelmét és kedvességét, amelyet beszélgetőtársai iránt tanúsított függetlenül azok életkorától és tudományos rangjától.
Nemzetközi hírnevét és az őt övező tiszteletet jól jelzik a jeles évfordulói alkalmából megjelent kötetek, illetve a 60. születésnapjára készült Tabula gratulatoria, amelyen közel kétszáz tudós neve szerepel a világ minden tájáról.
REAL-MS hivatkozás
Kapcsolódó hivatkozások
A bejegyzés tartalmához kapcsolódó bibliográfiai tételek
Kézirat. Lelőhely: MTA KIK Keleti Gyűjtemény
Zeitschrift für Assyriologie und verwandte Gebiete : Fachzeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft : Vol. 26 (1912). Bd. 26 (1912). Berlin
Hasznos volt a bejegyzés?
Ossza meg ismerőseivel is!
Kapcsolódó tartalom
